Több ezer áldozat, több száz eltűnt: 50 éve zajlott a brutális Pinochet-puccs
A XX. század második felének egyik legkegyetlenebb eseménye volt az 1973. szeptember 11-én Chilében végrehajtott katonai puccs.
A XX. század második felének egyik legkegyetlenebb eseménye volt az 1973. szeptember 11-én Chilében végrehajtott katonai puccs.
A márciusban hivatalba lépő új államfő a győzelmét elhozó, kilátásba helyezett egészségügyi és oktatási reformok végrehajtásával, valamint a szegénység enyhítésével kampányolt a politikailag mélyen megosztott országban.
Meggyőző fölénnyel nyerte a választás hétvégén rendezett második fordulóját Latin-Amerika leggazdagabb országában Gabriel Boric, aki az első fordulóban alulmaradt szélsőjobboldali ellenfelével szemben. A piac már nem fogadta ilyen kedvezően a választási eredményt.
A jövedelmi egyenlőtlenségek miatti tüntetések véget vetettek Chilében a sokáig sikeres ortodox szabadpiaci kapitalizmusnak, amit Augusto Pinochet jóváhagyásával a Milton Friedman szárnyai alatt tanult chicagói fiúk építettek.
Még Ronald Reagan és Margaret Thatcher is példaként emlegette a chilei szabadpiaci kapitalizmust. A modell viszont kifulladt, mert a leggazdagabb latin-amerikai országban a magukat vesztesnek érzők tömegtüntetésekben fejezték ki elégedetlenségüket, és engedményekre kényszerítették a kormányt.
"Kevesen gondoljuk végig, hogy adott körülmények között, korlátlan hatalommal a kezünkben mi mindenre lennénk képesek mi is" - veti fel az alap szociálpszichológiai dilemmát Bettina Göring az On the Spot következő, "Diktátorok gyermekei" sorzatának egyik epizódjában. Milyen lehet egy diktátor mellett felnőni? Elismerik-e apjuk bűneit gyermekeik? Ki tudnak-e lépni szüleik árnyékából? A dokumentumsorozat hat 20. századi diktátor egy-egy leszármazottját mutatja be. Az alkotókat, Cseke Esztert és S. Takács Andrást Mexikóban értük utol Skype-on.
Öngyilkos lett Augusto Pinochet egykori chilei diktátor börtönre ítélt hírszerző főnöke, mert egy másik büntetés-végrehajtási intézménybe akarták átköltöztetni - közölte vasárnap az ügyvédje.
Főként Julio Iglesias és George Harrison dalaival kínozták Chilében politikai foglyaikat Augusto Pinochet diktátor emberei 40 éve, miután katonai puccsal megdöntötték a polgári kormányzást.
Könyv jelenik meg a jövő héten Chilében egy spanyol újságíró tollából arról, hogy Pablo Nerudát, az irodalmi Nobel-díj 1971-es kitüntetettjét valójában meggyilkolták a Pinochet tábornok vezette junta emberei, és nem rákbetegsége végzett vele.
Chile hivatalosan elismerte, hogy az eddig számon tartottnál sokkal több áldozata volt az 1973-ban államcsínnyel hatalomra került Augusto Pinochet tábornok katonai diktatúrájának: egy kormánybizottság csütörtökön közzétett jelentése több mint 40 ezer áldozatról ír.
A chilei közszolgálati tévé bejelentése szerint Salvador Allende egykori elnököt valószínűleg megölték az 1973-as puccs idején, s nem öngyilkos lett, ahogy sokáig tudni vélték.
Pablo Neruda egykori titkára szerint a Nobel-díjas chilei költőt (1904-1973) a Pinochet-diktatúra első napjaiban meggyilkolták, hogy ne távozhasson külföldre, ahol szabadon bírálhatta volna az új hatalmat. A Neruda Alapítvány viszont, amely a költő hagyatékát kezeli, cáfolja a chilei médiában nagy visszhangot keltő állítást.